Biztonsági zár és többpontos zár beépítése

A betörők nagy része az ajtót feszíti, a zárral nem bajlódik. A lap és a tok közé feszítővas kerül, és ha a lap csak egy ponton, rövid retesszel kapaszkodik, a tok elhajlik, a retesz kicsúszik. A második gyenge pont a pántoldal: a kiálló pántokat le lehet vágni, és a lap kiemelhető. A harmadik a betét, amely kilógva letörhető.

A biztonsági zárak mindhárom pontot célozzák. A többpontos zár és a hevederzár a zár oldalát erősíti, a pántoldali biztosítás a pántok felőli oldalt, a törésvédő pajzs és a jó betét a zár közepét. Az erősítés annyit ér, amennyit a lap és a tok elbír.

Kézi szerkezetnél a lakónak kell a kilincset megemelnie vagy a kulcsot elfordítania, hogy a reteszek kimenjenek. Aki ezt elfelejti, annak az ajtaját egyedül a rugós nyelv fogja. Az önreteszelő zár becsukáskor saját maga lövi ki a reteszeket, nyitni kintről kulcs, bentről kilincs kell. Motoros kivitelnél kaputelefon, kártyaolvasó vagy okoszár is vezérelheti, ehhez kábelt vezetünk a tokba.

A hevederzár háza az ajtólap belső felére csavarozódik. Kulcsra két acélrúd fut ki belőle ellentétes irányba, és mindkettő egy falban vagy tokban ülő acél fogadóba ér. Ettől a lap teljes szélességében meg van fogva, a feszítővas ereje pedig a falazatra jut. Függőleges kivitelben a padlóba és a szemöldökbe zár, kétszárnyú ajtón is.

A másodzár egy felületre szerelt, kisebb kiegészítő zár, amely egy második zárási pontot ad. Olcsóbb a hevederzárnál, és régi ajtón is jól jön, ha a biztosítás két zárási pontot kér. Mindkettőhöz külön betét kell, amely azonos kulcsra is rendelhető a főzáréval.

1. Az ajtólap és a tok állapotának ellenőrzése, a fal anyagának megállapítása.
2. A zár helyének kijelölése, a betét átfúrása a lapon, ha kívülről is nyitható lesz.
3. A zárház felcsavarozása átmenő csavarokkal.
4. A fogadók beépítése a falazatba vagy a vasbetonba, dübellel vagy ragasztott horgonnyal.
5. A rudak beállítása, a zárás próbája nyitott és csukott ajtóval.

A pántoldali biztosítás fix acélcsapokból áll, amelyek csukott ajtónál a tokba nyúlnak. Ha a pántokat levágják, a lap akkor sem emelhető ki. A törésvédő pajzs a betét elé kerül, és átmenő csavarral rögzül, így a betét vége nem fogható meg. Az acél zárfogadó a tokba vagy a falba nyúlik, és a retesz nem a puha fában vagy a vékony fémlemezben akad meg.

Ezek együtt egy ép régi ajtót komolyan erősítenek. Az üreges, vékony vagy korhadt lapon viszont nem segítenek, mert a lap a rögzítéssel együtt enged.

Hogy betöréskor mennyit fizet a biztosító, az attól is függ, milyen mechanikai védelem volt a lakáson. Két hazai kötvény mellékletét átnézve biztonsági zárként elfogadják az öt- vagy több csapos hengeres betétet, a hat rotorral működő mágneses zárat, a kéttollú kulcsot és a 10 000-nél több kombinációt tudó kódzárat. A felsőbb szinteken két vagy négy zárási pontot írnak elő 30 cm-es minimális távolsággal, 14, 18 vagy 20 mm reteszmélységgel.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a zárakat, hevederzár-keresztpántokat és zárbetéteket teljeskörű, részleges és minimális mechanikai védelmi szintbe sorolja. A teljeskörű szint azt jelenti, hogy a szerkezet legalább 3 percig kitart egy kézi szerszámos támadással szemben, a részleges és a minimális szintnél műszaki előírások vannak, időnorma nincs.

A 2026-os piaci adatok szerint egy komplett zárszerkezet cseréje 32 000⁠–⁠54 000 Ft, a márkás biztonsági ajtók zárjai 47 000⁠–⁠92 000 Ft között mozognak, a hevederzár betétjének cseréje 29 900⁠–⁠49 900 Ft. Az ár a gyártón, a reteszek számán, a minősítésen és azon múlik, kell-e a tokot vagy a falat is előkészíteni.

A hevederzárnál az ajtó szélessége, a kivitel (vízszintes, függőleges, kétszárnyú) és a fal anyaga mozgatja a munkaidőt. Vasbeton falba a fogadó lassabban kerül be, mint téglába. Pórusbetonban és üreges téglában ragasztott horgony kell, ez külön tétel.